cerosmaria




Szántó Ágnes 1977.12.10 Makó

Gyermekkorom nagy részét a zene töltötte ki. Később elkanyarodtam a képzőművészet irányába, majd beköszöntött az írás szeretete is az életembe. Jelenleg verseket írok, és folyamatban van egy regényem is a képzőművészeti tevékenységeimmel párhuzamosan. 2014 -től vagyok a Batsányi-Cserhát Művész Kör tagja. Publikálok közösségi oldalakon, a Délibáb művészeti folyóirat virtuális oldalán, és a Batsányi-Cserhát Művész kör honlapján is. 2014-ben verses pályázatomra Art- ezüst-diplomát kaptam.







EMLÉKSZEL-E MÉG?


Vajon emlékszel-e még,
az orgona illatára?
Május volt. Felírtam
emlékem naptárába.
Olyanok voltunk,
akár két árva.
Valahonnan kilökve,
de szebb jövőre várva.
Zúg-e még füledben
a folyónak sodrása?
Ahogy sietve ment
tovább az útjára.
Látod még szememben
a fénylő holdat?
Ott van-e bőrödön
a tavaszi harmat?
Vágyna még ajkad
újra meg újra,
most is mint akkor
arra a csókra?
Erre nem jön válasz.
Most más idők járnak.
Égre írt szerelmünk,
más utakon vágtat.

2012.01.08. Halogy



sorkoz



HARAPD A LEVEGŐT


Ébredj te bolond!
Most szippants nagyot.
Gyárkémények füstje
nem fest égi csillagot.
Harapd a levegőt,
most jól lakhatsz vele.
Hazudik a gyomrod,
ha kéri a kenyeret.
Hidd el te bamba,
hogy jó ez neked.
S néma szájjal
várd a végzeted.
Nadrágod szíját,
húzzad még jobban.
De ki ne nyisd szád!
Tűrjed a sorsodat.
A munkád nem kell,
béred már nincsen.
De te csendesen
eltűrtél mindent.
Magadnak főzted.
Meg is eheted.
Mert mindvégig hagytad,
hogy tönkre tegyenek
. 2012.01.06. Halogy



sorkoz