petnehaziversek


Petneházy Kiss Bence verseinek 3. oldala

Megáldalak, mint lovagot

- Ihász-Kovács Éva dr. írónak-

Ott voltam a kultúrában
Stefánia Palotában –
Ott amikor lovag lettél
A szent koronára néztél
Világokat hódítottál
Te mindig ékes virágszál
Szent Istvánnak éles kardja
Épp hogy vállad suhintotta
Amit tettél az időtlen

Megáldalak az időben…

2002. január 22.
A Magyar Kultúra Napján
/Megjelent Lant és Ecset c. lapban/





Segítő Szűzanya


Felvette jó Isten
Szeplőtelen szűzét
Jézusnak szent Anyját
S a határt kitűzték
Amikor Mária
Földi léte után
Istenéhez ért fel
Egy derűs délután
Ezt akarta Jézus
Szent Fia is végre
Hogy az Édesanyja
Kerüljön az Égbe
Így most együtt vannak
S imádkoznak értünk
Istenhez fonódván
Végső hazatértünk
Kék köntöse csillog
Arany a szegélye
Kedves Fiát tartja
Most is a kezében
Körötte nagy fény van
Ki a mennyet lakja
Ő a mi hazánknak
S mindőnk Édesanyja



sorkoz



Sok szenvedés a családért


El kell már végre mondani
Amikor nagybeteg lett Joli
Utazgattam, bíz eleget
Nem nézve a roppant telet
Apaagyról mentem Kazincra
Miskolcról mentem Szolnokra
Szentesről hol hideg szoba
S várt a fogadósnak húga
Aztán Szolnok s Nyíregyháza
S megint Apagyon felváltva
Utazgattam Józsikához
Oda-vissza utazgattam
Megrendült a föld alattam
Szegény-beteg feleségem
Látogattam s nagyon régen
Elragadta a betegség
Lő akkor is nagy hidegség
De engem Isten vezérelt
És elűztem minden kételyt
Hatvanháromban kimentem
Átszeltem a néma tengert
Rokonokat látogatni
S vittem, ami finom holmi
S hazajöttem újra, mégis
Megsegít a magas ég is
Visszautaztam Apagyra
Konyhavezetői rangra
Két évig vittem e házat
És volt bennem csend és alázat
S gondoltam ez már hiába
S kimentem Amerikába
Két hét után munkát kaptam
A kórházban mosogattam
Volt is öröm s a szándékom
Kivitettem a családom
Két és fél hét beletellett
A családom érkezett meg
Vettem lakást, házat vettem
Kuporgattam s felneveltem
A két kedves gyermekemet
Áldtak is érte eleget
Egy éven átmentünk nyárba
Esti s napi iskolába
Angolt tanúlt mindenáron
Benga János s a családom
Metachinba laktunk szépen
Mindenkinek örömében
Készültek a kézimunkák
Megterveztünk minden mintát
Mind a ketten varrtunk drága
Volt az idő s a fonálka
Aztán mentünk Oldbridgébe
Kéztezeregy tömegébe
Új ház ez is aztán tova
Egy év múlva Saint Luisba
Jártunk szép kiállításra
Vittük a holmit bemutatásra
S kiállítás volt bíz bőven
Magyar színben s felöltőben



sorkoz



Árpád-házi Szent Erzsébet


Magyar király szép leánya Tégedet köszöntlek
Körülötted csipke rózsa angyalok követnek
Segítenek Elhozzák a frissen sült cipókat
S kötényedben jó falatok az éhen halóknak
Te nyújtod a szegényeknek mit a kamra tárol
Henrik a férjed nagybátyja ki is tör magából
- miért viszed a sok étket mutasd a kötényed
- rózsát viszek –felel a nő – ím a sok szegénynek
ám a csoda most történik kinyitja kötényét
és a nap is csillogtatja rózsáinak fényét
Mostan szedtem itt a virág nyugodjon meg Bátyám
Lajos is szólt hogy segítsek a sok kicsi árván
Rózsával teli kötényed most is nyisd meg nékünk
Tiszta legyen szentté legyen hitre ébredésünk
Szent Erzsébet hazánk lánya imádkozz hazánkért
Szent hit a mi alamizsnánk S jól tudjuk hogy ránk fért



sorkoz



Tárlatok betegségek közt


Kiállítás volt bíz bőven
Az USÁ - nak keretében
S mindez csak kicsi töredék
Az életünkről törmelék
Télen-nyáron tanítottunk
A nagyvilágnak mutattunk
Mindenféle szép mintákat
Melyet csak magyar csinálhat
Magyar róna magyar tájból
Ember abból ki sem lábol
Nyertünk díjat ó be szép volt
Reánk nevetett a vén hold
Család iskola meg szövet
Szövetekre népművészet
Éveken át tanítottunk
S díjakat is hazahoztunk
Főleg görög egyház kérte
Menjünk el a Szentmísékre
Oltáron terítő fénylett
Az én nevem megint szép lett
Fiatalok hogy tanultak
Művészekké alakultak
S visszük őket tanítgatva
Néztük a gyöngysort aggatva
Milyen pamut milyen cérna
Ha elkészül milyen célra
Istenáldás gyülekezet
Végül is az egyházé lett
Szép terítő hímzett ruha
Örült is a tárlat ura
Felsorolni nehéz volna
Nem mondhatja semmi kóta
Csak az írás az beszéljen
S a nagyvilág soká éljen
Az is amit már megjártam
Térdíg elkopott a lábam
De én csak harcoltam sokat
Készítettem fokosokat
Padokat és drága ládát
Rajzoltam rá tulipánfát
Festettem is horgoltam is
Néha néha olvastam is
Kevés ídő jutott arra
S rakódott a fal a falra
Apám Anyám mind künn voltak
Testvérek is velünk voltak
Nem egy helyen de kiesen
Mégís csak egy kontinensen
Mária Kaliforniában
Lányával és a fiával
Édesapám drága vendég
Kívántam hogy soká élj még
S drága Anyám Márta asszony
Kínek szíve mint kis klastrom
Hét testvérem ott élt akkor
S jó nagybátyám pitymalatkor
Felkelt öregesen lépett
Isten ellen sose vétett
Tele voltunk rokonokkal
Ki igazodik el abban



sorkoz



Gondolatok a télben
/angol versem fordítása/


Szemközt a szürke házra
Letelepült a hó is
Infantilis verebek járnak
S akad holló is

A varjak Van Gogh varjai
Leginkább varjak látogatják
Ellepik itt a fákat
A szomszéd ház
Szürke tónust kap a kép
És akik erre járnak
Látják a kopár utcákat
A tél

Ezüst szobrait a téren
Ez az érem másik fele
A szívem tavasszal tele
És édes dallamok járják át szívem
Híven kötözve magam szerelmemhez
Léthez kultúrához
S mondom magamnak híven
- imádkozz létező Imádkozz



sorkoz