A CSERHÁT MŰVÉSZ KÖR, TOVÁBBIAKBAN EGYESÜLET
/MÓDOSÍTOTT/ EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT

A L A P S Z A B Á L Y A



Elhatározva a Cserhát Művész Kör, továbbiakban Egyesület létrehozását, a Polgári Törvény-könyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) r endelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:



I. fejezet

Általános rendelkezések



Az egyesület adatai:

Az egyesület adatai:

1. Az egyesület neve: Cserhát Művész Kör, továbbiakban Egyesület
2. Az egyesület székhelye: A Cserhát Művész kör székhelye: 1162. Budapest Dezsőfia ú. 7.
3. Az egyesület nem közhasznú, országos kiterjedésű és országhatáron túlmutató, a magyarságot összefogó kulturális tevékenységet folytat.
4. Az egyesületet alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
5. Telefon: 06-1- 409-0969


II. fejezet

Az egyesület célja, tevékenysége, feladatai



1. Az egyesület célja:

Az egyesülethez kötődő írók, költők, képzőművészek, egyéb művészek, baráti és szellemi kapcso-latainak szervezése Cserhát József költőhöz kötődő, „nyugatos és népi írói mozgalom”, a Batsányi kultusz ápolásába tett irodalmi-, képzőművészeti-, zenei-, népi művészetek ápolása, névadónk szellemi útjának követése, a magunk művészeti tevékenységével. Az egyesület, nemzetközi kapcsolatok megteremtésével is szolgálja a magyar kultúrát.

2. Az egyesület tevékenysége, feladatai:

a) Írókból, költőkből, művészekből álló asztaltársaság megalakítása, amely biztosítja az egyesület ma¬gas szintű művészeti munkáját. A tagság elnyerése kérelem alapján történik.
Az egyesület szabályzatát a Közgyűlés határozza meg.
b) Irodalmi, művészeti műhelyek szervezése.
c) Baráti, irodalmi, művészeti műhelyek szervezése, összejövetelek tartása, kiállítások szervezése, ze¬nei estek megvalósítása, irodalmi estek, fesztiválok rendezése.
d) Tagjaink tájékoztatása, a tagok írásainak publikálására, nyomdai kiadványok megjelente¬tése. (Pl. a DÉLIBÁB c. folyóirat kiadása hírlevélként, a tagok számára térítésmentesen).
e) Tagjaink írásainak antológiákba, kötetbe gyűjtése, kiadatása szintén térítésmentesen.
f) Műsorainkon a rászorulók megvendégelése, számukra ruhagyüjtés, adományok beszerzése és át-adása. Kapcsolatok kialakítása más irodalmi, művészeti, szellemi műhelyekkel, társaságokkal.

3. Az egyesület országos szervezet, egész Magyarország területén vannak tagjai, ezért csoportokat alakíthat¬nak, regionális szervezetet egy-egy tájékhoz kötve, mint pl. megyei csoport, vagy városi cso-port. Az elnevezésben a Cserhát nevet fel kell tüntetni, és a csoport tagjai kötelesek beszámolni tevé-kenységük¬ről minden évben a Közgyűlés előtt. Külön pénzügyi tevékenységet nem folytathatnak. Tagdíjat kötelesek az egyesületnek fizetni, és nyilvántartani tagságukat! (Pl. A Cserhát Művész Kör Alföldi Csoportja vagy a Cserhát Művész Kör Turai-Nógrádi Csoportja stb.)

III. fejezet

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok



1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Sporttevékenységet sem folytat, sportolót, sportolókat nem támogat!



IV. fejezet

A vagyoni hozzájárulás



Az egyesület anyagi fedezeteit tagjai és más személyek önkéntes támogatása, valamint a tagdíjak befizetése képezi.
Külön pályázhat fesztiválok megrendezésére, vagy könyveinek kiadatására is.

1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összegét az alakuló közgyűlés, ezt követően minden évben egy alkalommal a közgyűlés állapít meg, amelyet a megalakuláskor, a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év május 31 napjáig kell egy összegben, az egyesület házi pénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

2. Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év május 31 napjáig köteles az egyesület házipénztárába, vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.



V. fejezet

A tagság



Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért és a célok megvalósítása érdekében tevékenységében aktívan részt kíván venni, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.
Tagok lehetnek rendes, külső, pártoló és tiszteletbeli tagok.

1. Rendes tagok azok a természetes és jogi személyek, akiket irodalmi, művészi tevékenységük alapján az egyesület vezetősége a tagok sorába felvesz és tagdíjat fizet. Az egyesület rendes tagjai választhatók és választójogúak.

2. Külső és pártoló tagok lehetnek azok a természetes és jogi személyek, akik a kör céljaival egyetértenek és közreműködésükkel e célok megvalósítása érdekében tevékenykednek és tagdíjat fizet. Az egyesület külső és pártoló tagjai nem választhatók és választójoggal nem rendelkeznek, viszont tanácskozási joggal igen.

3. Tiszteletbeli tagok lehetnek, akiknek az egyesület elnöksége a címet adományozza.
Az egyesület tiszteletbéli tagjai nem választhatók, választójoggal nem rendelkeznek és nincsen tanácskozási joguk sem.



VI. fejezet

A tagsági jogviszony keletkezése



1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.



VII. fejezet

A tagsági jogviszony megszűnése



1. A tagsági jogviszony megszűnik:

a) A tag kilépésével.
b) A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
c) A tag kizárásával.

2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít. Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban - póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel - felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagki¬zárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.



VIII. fejezet

A tagok jogai, kötelességei



1. Az egyesület rendes tagja jogosult:

a) az egyesület tevékenységében részt venni
b) az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
c) a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
d) az egyesület irataiba betekintetni
e) arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

2. Az egyesület rendes tagjai kötelesek:

a) Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
b) Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
c) Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
d) Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.



IX. fejezet

Az egyesület szervei



1. Az egyesület egyszerű szervezeti felépítéssel rendelkezik, melyet szeretne a későbbiekben is megőrizni.
a. Közgyűlés
b. Elnökség
c. Ellenőrző Bizottság

A Közgyűlés

2. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve, mely a közösséget érintő minden kérdésben jogosult dönteni.

3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

5. Az elnökség a közgyűlési meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontját megelőző 15. napig írásban, igazolható módon kézbesíti a tagoknak. Az elnökség elsődlegesen a székhelyre hívja össze a közgyűlést. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat.

A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák.

A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napi¬rend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat.

Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

6. Az elnök köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha:

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

7. A közgyűlés határozatképes, ha a tagok 50 %-a + 1 fő jelen van. A határozathozatal nyilvános szavazással, egyszerű többséggel történik. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

9. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető, a levezető elnök és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés helyét és időpontját, a napirendi pontokat, a határozatképességet, a közgyűlési tisztségviselők megválasztását és nevét, az elhangzottakat, határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

11. A közgyűlés határozatát - az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Elnökség

13.Az elnökség 3 elnökségi tagból álló, az egyesület ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

14.Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a) a megbízás időtartamának lejártával;
b) visszahívással;
c) lemondással;
d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

16. Az egyesület vezető tisztségviselői:
Az egyesület elnöke: Bornemisza Attila
Az elnökség tagjai: Dezső Ilona Anna, titkár
Enyediné Simon Mária Veronika, művészeti vezető

Az egyesület Jogi képviseletét az elnök látja el. Akadályoztatása esetén - írásos megbízás alapján - átruházhatja a titkárra, vagy bármelyik elnökségi tagra.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
Az egyesületet terhelő vállalásokat az elnök, a titkár, és a vezetőségi tag egymással egyeztetve tehet.

17.Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a) az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
f) az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h) a tagság nyilvántartása;
i) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
l) a tag felvételéről való döntés,
m) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

18. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat.
A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

19. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van.
Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúan hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

20. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

21. A vezetőség tisztségeinek megüresedése eseten a két taggyűlés közötti időre saját hatáskörben kijelölhet új tisztségviselőt az egyesület alanyi jogú tagjai közül. A legközelebbi közgyűlésen őt nyílt szavazással el kell fogadtatni, vagy más személlyel leváltani.

Ellenőrző Bizottság

22. A Ptk. 3:26 §.(2).bek.-ben előírtak alapján, az egyesület munkájának alapszabályszerűségét, jogszerűséget 3 tagú Ellenőrző Bizottság ellenőrzi. Tagjait a vezetőséggel egy időben nyílt szavazással 5 évre a közgyűlés választja szintén a jelölő bizottság javaslata és az ülésező tagság esetleges pótjavaslata alapján. Jogaik: tényfeltárás és javaslattétel. Tapasztalatukról a soros évi közgyűlésen számol be egyik tagjuk. A bizottság elnökét a 3 tag önállóan határozza meg, ő fogja össze e testület munkáját. A bizottság vezetője tanácskozási és ja-vaslattevő joggal vehet reszt a vezetőség ülésein. Meghívása az ülés összehívójának kötelessége.

23. Az ellenőrző bizottság:
a) Az ellenőrző bizottság 3 tagból áll. A megválasztását követő első ülésen saját tagjai közül megválasztja az elnököt.
b) Az ellenőrző bizottság tagjai:
Kascsák József
Sándor István József
Frankóné Kecskés Borbála

c) Az elnökség tagja nem lehet az ellenőrző bizottság tagja.
d) Az ellenőrző bizottság - figyelemmel kíséri az elnökség alapszabályában foglaltak szerinti működését - ellenőrzi az egyesület pénzügyi gazdálkodását, megvizsgálja a zárszámadást.
e) Üléseiről jegyzőkönyvet készít.

24. Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az ülést az Ellenőrző Bizottság elnöke hívja össze írásban, a napirendi pontok megjelölésével, a kitűzött ülési határnapot megelőző legalább 3 nappal. Az ülés akkor határozatképes, ha 2 Ellenőrző Bizottsági tag jelen van: határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, de két tag jelenléte esetén a bizottság egyhangúan határoz.

25. Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy a szervezet működése során olyan jogszabály sértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé: a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

26. A döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet a felügyelő szerv indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv és az ügyvezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

27. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.



X. fejezet

Az egyesület megszűnik:



27. Jogutód nélküli megszűnés:
Ptk. 3:48. § (1) A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha
c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
d) az arra jogosult szerv megszünteti
feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

Ptk. 3:84. § A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

28. Jogutódlással történő megszűnés:
Ptk. 3:83. § Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

29. Az Egyesület iratait az elnök kezeli, tartja nyilván. A Kérelmezők az egyesület elnökéhez intézett írásbeli kérelem alapján tekinthetnek be az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, beszámolóba és közhasznúsági mellékletbe az egyesület székhelyén. Az elnök 8 napon belül köteles biztosítani a betekintés feltételeit és tájékoztatni a kérelmezőt a betekintés helyéről és ideiéről.



XI. fejezet

Az egyesület gazdálkodása



1. Az egyesület anyagi eszköze keletkezhet:
– szervezetek, gazdálkodó egységek támogatásából,
– magán és jogi személyek felajánlásaiból,
– pályázat útján elnyert támogatásból,
– egyesület által folytatott cél szerinti tevékenységből,
– tagdíjból,
– adó/ók 1 %-os felajánlásából.

2. Kifizetés csak közösségi érdekből, az Alapszabályban rögzített egyesületi célok, feladatok megvalósítására történhet.

3. Formailag a pénzügyi nyilvántartás, irattárazás csak a pénzügyi és irattárazási szabályoknak megfelelő lehet.

4. A tisztségviselők és a közösségi munkára felkért megbízottjaik feladataikat díjazás nélkül látják el, de közvetlen pénzkiadásaikat megtéríti az egyesület.

5. Az ellenőrző Bizottság elnökének, az alkalmi, szellemi és más munkákra felkért szakembereknek eseti tiszteletdíjat fizethet ki a vezetőség.

6. Az egyesület elsődlegesen gazdasági vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Az egyesület Alapszabályában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.

7. Az egyesület pénzeszközét a Budapest II ker. OTP Banknál nyitott folyószámlán helyezi el. Az egyesület csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását, működésének fenntartását. A felhasználásról az éves beszámolóban adnak számot.



XII. fejezet

Záró rendelkezések



1. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

2. Az egyesület Módosított Alapszabályát a 2016. február 20. tartott Közgyűlésén fogadta el.


Bornemisza Attila elnök




bence6