elzabethschobert






Elizabeth Schobert bemutatása


1945. február 28-án születtem Iváncsán.
Már kora ifjúságomtól vonzott az irodalom.
Szívesen írok verseket, novellákat, meséket.
1963-ban férjhez mentem. Két lányom született. Két regényem megjelent és verseskötetemen is dolgozom. Tagja vagyok a Cserhát Művész Körnek, lapjukban, a Délibáb folyóiratban megjelenek. Ez a második antológiai publikációm…







Wolfgang Amadeus Mozart
A Varázsfuvola (1791)


Zene-zene s kedves lágy dallamok
Az Égről ma milliárdból is fénylőn átragyogsz,
Mikor születtél, a jóság szeretet ölén, bölcsődet
Óvták angyalok, s oly korán csókolt a múzsa
Homlokon, hogy a művészet csúcsain ott ülj a
Legszebb páholyon, s e fény kísérjen majd sok-sok
Századon.
Ma is fésüljük emlékeidnek aranyszálait,
S tündérkerted varázslója rólad álmodik.
A szerelem rózsaszirmain a Varázsfuvola meséje
Suhan, hozzánk szökik, s több száz műved is
Már több mint két és fél századon a húrok,
Rezdülésében, fuvolák halk suttogásában a lét
Molekuláiba vegyülten létszükséglet, gyógyít, üdít,
Ébreszt átölel s emeli a percek ritmusát,
órákban imádott zenéid mosolyát,
hol érezni a mélyvénák tiszta mosatát.
Indul belőled ezer kispatak,
mert sebekre küldesz száz vigaszt.
zsibbadt végtagokban múlik a nehéz, ahogy
Áthatod testek hűlő melegét, elringat zenéd
A félkéz a másikhoz ér s épül az egész
Kell, érezd a csillagok ölén, hogy századokban
Itt élsz, s él zenéd, sokaság szívében ritmusa ég
S olthatatlan lánggal-oltalmat takar,
Dallamokban világít égi s földi képeket a
nyelv virágait formába öntötted, s ünnepi ruhába
Is Te magad öltöztetted, s repítetted földi
Érzelmeinken is túl, isteni magasba a csodát,
A zenét.
Kottáid hangja az ég azúrján festői kép,
Rohanó századokban szilárdan állja helyét.
Zengjen rá hozsannát élő szeretet, s éríntse
Lágyan pihenő lelkedet, az ölelő örök vágy-emlékezet
Wolfgang Amadeus Mozart: te újuló tavasz,
Műveid élnek az útókor szeret, meseoperád az
Világon áthatol, e tündérmesében tiszta szeretet dalol
Lelkedből szállt harmóniád ígéz nyelveket
S muzsikád dallama megölel minden nemzetet.

2006, Iváncsa



sorkoz



A szerénység


A szerénységnek se tüze, se lángja
Olyan az egészen, mint Szegény leányka
Se vára, se háza, nincsen szép ruhája
Összes vagyona csendes kis világa

Szemében tiszta fény, amolyan baráti
Tettrekész segítő, ha hívja Őt akárki
Nem vár köszönetet csak a dolgát végzi
A segítség öröme, ami Őt vezérli

Van Is ellensége ezer vadparipa
Neki ez csak fából vaskarika
Csökött lelkek bolha súlyu vártán
Fel sem figyel a rosszmájú vágtán

A szerénységnek se tüze, se lángja
Nem is kapaszkodik sznobok kocsijára
Mivel a méltóság az ő igaz világa
Emberként élni: ez a leghőbb vágya.



sorkoz