bornemisza




Lovag Bornemisza Attila bemutatása

"Lovag Bornemisza Attila vagyok, vallástörténet, esztétika, művészettörténet a fő profilom. Újságíróként, sőt saját lapom a Délibáb folyóirat főszerkesztőjeként dolgozom. A Történelmi Szent Lázár Katonai és Ispotályos Lovagrend nemzetközi lovagja, parancsnoka, tisztje vagyok és nemzetközi művészeti referense. Vezetek egy országos Társadalmi szervezetet, a Batsányi-Cserhát Művész Társaságot, immár 36 éve.

Költőként: Salvatore Quasimodo - emlékdíjat, Aranydiplomát, József Attila Aranykoszorút az Összmagyar Testülettől, és Batsányi emlékdíjat, szintén tőlük. és számos kitüntetést kaptam. Aranytollat újságírói munkámért a HAT- tol s még egy Aranytollat színdarabjaimért az AKIOSZ - országos vezetőitől. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a MOTESZ a Magyar Írók Nemzetközi Szövetségének, a Galga menti Művész Társaságnak, a Berzsenyi Társaságnak is tagja vagyok. Egyik alapító tagja a Magyar Orvos író és Képzőművész Körnek. A Kossuth Baráti Körnek. A Fodor András Irodalmi Társaságnak."

Lovag Bornemisza Attila, a Cserhát Művészkör elnöke 1970 óta. Fiatal kora óta verseket ír. Végzettsége: újságíró szakon esztéta, művészettörténet, vallástörténet. Orvosnak készült. Több természetgyógyászati tanfolyamot, stúdiumot végzett. Asztrológiai iskolája volt. Első versei az "Egyetemünk" c. lapban jelentek meg. Majd a VeszprémiNapló, Tolna megyei Népújság, Nógrád, Dolgozók Lapja /Tatabánya/ ,Kisalföld, Vas népe, Helikon, Kőröstáj, Reformátusok Lapja, Igen, Új Ember, Kisiparos újság, Magyar Hajózás, Planetáris Tudat, Vasas, Képes Újság, Somogyi Néplap, SOMOGY, DUNATÁJ, ÚJ HELIKON, Aknamélyítő, Magyar Bányász,, Budai Hírmondó,, Budai Polgár, Délvidék, Hajdú Bihari Napló, Tokajtól- Heidelbergig, Humanitás, Lant, Egészségügyi Dolgozó, Csongrádi Néplap, Délibáb, Kláris, Zsarát, Látlelet, Vakok Világa, Csurgó és környéke, Magyar Jövő, Új Arc, Győri Kristály, Szabad Föld, Magyar Ifjúság, Ózdi Kristály, Csepel-szigeti Visszhang, Parázs, Hajnali Fény, Szárnyaló Képzelet, Tina magazin, Életerő, Kiáltás, Tengerész Híradó, Petőfi Népe, Könyvvilág, IM, Visszhang, Képes Újság, Gödöllő és Vidéke, Ápolásügy, Fejér Megyei Hírlap, Somogy Ifjúsága, Barátnő, Kelet Magyarország, Új Forrás, Délsziget, Pirula, XVII. Élet és Irodalom stb.


cimer

Antológiák:

Emberi fohászok, Kláris, Somogy, Délibáb, Medicina, Dunatáj, Tisza illata, Szivárvány, Álmodom azt, Délsziget, Batsányi, Festő ha kiállítja, Árpád házi szentek, Bíró family- sorozat /4/,Lant antológia, Sziporkák, Naxos felé, Szeretet Igazgatója, Kisalföldi Énekek I.II. Örökségünk, kincseink ,Batsányi a költőutódok szemével c. antológia szerkesztője, és kiadója, Délibáb 2006.antológia.

Kötetei:

Amulett 1985.,Megsejtett szavak,1986, Térj vissza, Judavid 1989,Fénylő fohászok 1990, Akit megfest a szivárvány 199o, Mária 1993.,Páris monológja 1994, Zsoltár helyett 1997., 2004. Szemfényvesztő jelenben, társszerző: Ihász-Kovács Éva, Dr. Gujás Mártával, 2006. Tűzmadár versek, (Jó kritikákat kapott)

Díjai:

Art I.II. SZOT különdíj, TOT-TESZÖV- díj, Ezüstlant-díj, Holland-ösztöndíj, Hegyvidék különdíj, Tatabánya város díja, HAT-díj, Aranytoll-díj, Aranyserleg-díj, Öregekért-díj, Cserhát Irodalmi Díj, Quasimodo- díj, Aranyoklevél, Soros-díj, Miniszteri dicséret, a Nap Embere, Nemzetközi tiszt-lovag a Történelmi Szent Lázár Lovagrendben, ahol a kulturális-nevelés lovagja is.

Tagja:

Cserhát Művész Kör alapító-elnök, Magyar Írók Nemzetközi Szövetsége, Hegyalja Alkotók Társasága / HAT/, Délsziget tagja, Művészeti Alap-tag, Magyar Orvosírók Társasága, Magyar Orvostörténeti Társaság, Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Történelmi Szent Lázár Katonai és Ispotályos Lovagrend, Galgamenti Művész Egyesület.A XVI. kerületi Közművelődési Tanács egyik alapító tagja, mint a szervezet (Cserhát Művész Kör) elnöke.

Tv, rádió közlések, 6 rádióriport.Legutóbb a Budapest Televízíó.





Előszó


Mindenki költő. Kivétel nélkül mindenki. A személytelenségben maradt nép a maga általános alanyiságában alkotta azon elképzelt , légi szárnyasát, melyet „Tűzmadárnak” nevezett el, és kizárólagosan a szívünkben repdes. E tűzből születő, tűzben élő, égőpiros tollú madarat, melyet Rimszkij - Korszakov és Sztravinszkij zenéje is idéz, Bornemisza Attila a szerelem lüktető, halhatatlan szenvedélyének érintésére, összegezésére alkalmaz. Szorít a kérdés,- vajon Goethe, Shakespeare, Petőfi, Ady, Szabó Lőrinc nem suttogott, sikoltott el mindent a szerelemről ,-Vajda, Juhász Gyula és a világirodalom százezer költője? Maradt még föltárnivaló a hatalmas érzésből? Igen, igen, mert a szerelem kimeríthetetlen, ahány ember,- annyi öröm, annyi fájdalom, melyet teremt, mellyel sújt. Bornemisza Attilát úgy, hogy

„ Úgy hajnal felé kezed melegében
éreztem meg a csillagok táncát”.

Igen, a létezést ebben a kimeríthetetlen érzelemben,- élményben , kínban, -kinek így, kinek úgy, kinek egyszerre mindkét forrásból merítve,- tárjuk, tárhatjuk fel önmagunkban. Olykor mindez „hamis illúzió” Bornemisza Attila értelmezésében, - csakhogy mégis ez az igazság, - életünk meghatározó valósága. A „Csillagok tánca” tombol bennünk visszavonhatatlanul más-más változattal, de a szerelem tűzmadarát röppentve. Íme Bornemisza Attila költői szentenciája:

„ Te vagy a Mindenség a kezdet-vége
melynek soha nincs nem is lehet vége.”

Az egymásnak nyújtott ajándék az önátadás tiszta sugárzása, mely a maga önzetlenségében válik megérdemelt önzéssé az örömajándékozás boldogságában. Itt is jelenlétet kiált, a totalitás ez az érzelem- költészetben is kifejezett állandósága. A kötet tanúsága szerint az élet: „ Szerelemidő ”,-maga az időtlenség. Költői vágtájában Bornemisza körüljárja a földet és a sok ezeréves idősíkot, rádöbbentve arra, hogy minden mítosz forrása a szerelem,- ez az „isteni Aladdin-lámpa”, ez Kirké szigete, Itália és az Uránusz, a Tejút és a „kékszemű Istennő”, Verdi „ G-moll fantáziája” és minden, minden, - Balassi és Chopin, Odüsszusz és a nimfák. Közben szerét ejti, hogy Páskándi Gézára, József Attilára is emlékezzen, - társalogjon velük a szivárgó időben, válaszoljon Vörösmarty Mihálynak. E válaszában egymással vív remény és reménytelenség.

„Hidd el Mihály, nem remegünk.
Szabaddá vált a nemzetünk.
…nem az jön be, akit várunk
kavalkád lett az országunk”.

Szerelem és honszeretet élteti a költőt, - a mesék és a valóság „Tűzmadara”, - ez lírájának mégis csak simogató üzenete:

„Tűzmadár vagy Kedves, szádon a csillagok,
A Mindenség rétjén százmilliárd ragyog..
És most csend van megint, nem vagy karjaimba’,
Arra kérlek megint, jöjj el álmaimba”…


Ez lehet az ítéletünk Bornemisza Attila verseiről, mely szép, tehetséges, mindannyiunknak szóló üzenet? … Úgy legyen.


Dr. Losonci Miklós költő,
művészettörténész, esztéta



sorkoz



fenyesarnyek


Bornemisza Attila E-book





Eddig elért eredményeim, díjaim



01



02



03



04



05



06



07



08



09



10



11



12



13



14



15